Remélem mindenki értékeli, hogy helyi idő szerint éjfélkor, több pohár bor, és a magammal hozott pálinka megkóstolása után még blogot írok. :-)
Szóval ma tényleg elhagytuk Cairnst, fájó szívvel, de még azért fölülről Zsuzsi elkapta e tengerig lógó esőerdőt.
És az elmaradhatatlan felhős képek közül az egyik, nézzétek az árnyékot is!
Ez A Cairns Melbourne járat egyébként botrányos volt, alig fért el a lábam az ülésben, és akkor persze még hátradöntötte az előttem ülő a háttámlát. Jó sokat mozogtam, hogy érezze a törődést :-) Volt egy kis turbulencia is, de nem volt vészes. Melbourne-ben egy kicsit izgultam, mert csak ma reggel derült ki, hogy terminált kell váltanunk, de aztán kiderült, hogy kár volt, hamar átértünk az egyes terminálba a négyesből. Viszont amikor a gépet megláttuk, akkor mégiscsak került egy kis izgalom, mert egy kis kávédaráló volt, igazi propellerrel :-) Zsuzsi meg is kérdezte, hogy tényleg ezzel repülünk-e, de hiába reménykedett, tényleg azzal jöttünk :-) Nos itt már olyan turbulencia volt, hogy olvasni nem tudtam tőle. Azt hiszem eddig ez volt a legkalandosabb repülésünk. Azért az érkezés a Murray folyó fölött szép volt.
A reptéren viszont a Pistiék vártak bennünket, aranyosak voltak, vittek is egyből a lányukhoz, Sallyékhez, akik holnap mennek rokont látogatni, úgyhogy csak most tudtunk találkozni. Ízelítőt kaptunk egy igazi ausztrál barbecue estből, és a szokásos vendégbarátságból. Pisti már az autóban azt mondta, hogy ez az a hely, ahol lakik, mert az otthona azért mindig Szentmárton marad. Mi meg egy olyan feliratos pólót hoztunk ajándékba, amin ez a szöveg van horvátul. Később odaadtuk, nagyon örültek neki Anne-nel együtt. A képen a bal oldalon a Pisti játszik éppen az unokájával, mellette a felesége, Anne, az asztal túlsó végén a lányuk Sally, és az ő férje Mark.
Nagyot nosztalgiáztunk, megemlegettünk mindenkit Szentmártonból, aztán azért elköszöntünk, mert mi fáradtak voltunk, a Sallyék meg ugye korán indulnak holnap. Mi még kaptunk a Pistitől egy utolsó pohár bort, átadtam neki a barack pálinkát, amit azonnal meg is kóstoltunk, aztán zuhi és ágy. És most megyek, mert már két leütés között elalszom, és az Anne azt mondta, hogy nem kell korán kelni, mondjuk fél nyolckor reggeli. Mi lenne, ha korán kellene kelni?! :-) Szóval viszlát holnap!
U.I.: Peti, későn szóltatok, a kenguru bikiniről már lecsúsztatok. De talán még tudok tenni valamit. . Neten rendelünk nektek vagy 2. A Pisti felajánlotta, hogy lövünk kengurut, és abból csinálunk bikinit. Még gondolkodom melyik legyen :-)
Ja, és ne maradjatok videó nélkül, íme így landoltunk a géppel: