Mert utazni kell...

Mert utazni kell...

Mildura Wentworth - harmadik nap - folytatás

2018. január 01. - Luffanat

Azt hiszem a Pistiék első lakhelyénél hagytam abba, ami sajnos már csak nyomaiban lelhető fel. Az eredeti narancsliget utolsó fáit nemrég vághatták ki, még ott voltak halomba rendezve. Kicsit szomorkásan indultunk vissza, de aztán Zsuzsi behúzta a kéziféket, mert az iskola felé az Oleander utca vezet, Pisti azt mondta, hogy szerinte ezek több, mint 100 évesek. Hát én most már mindent elhiszek neki :-)

dsc00266.JPG

dsc00269.JPG

Ezután összeszedtük Anne-t, kicsit pihentünk, és mentünk a Laciékhoz. Jó hangulatú este volt, bár azért nem nagyon pörgős. Mindenki kedves volt hozzánk. Pisti készített egy igazi ausztrál barbecue-t, ami alatt viszont azt hiszem, hogy Zsuzsi és egy helyi kis gazfickó között életre szóló szerelem szövődött, íme:

dsc00293.JPG

Éjfél előtt ettünk, aztán csillagszóróztunk, és a tévében néztük a melbourne-i tűzijátékot. Azután Pisti felpattant, és az Anne-nel hazavitetett minket, miközben persze édesen aludt, csak arra ébredt fel időnként, hogy megnézze, hogy mennyivel megy az Anne :-) Csak úgy még egyszer hangsúlyoznám: szilveszter éjjelén rövidnadrágban ültünk a Laci házának teraszán, kint sütöttük a barbecue-t és néha melegünk volt. Csak úgy mondom, irigységkeltés céljából :-)

A barbecue meg így nézett ki:

Ha nem lesz további akadály, akkor nekiugrom már a mai napnak is.

A bejegyzés trackback címe:

https://utaznikell.blog.hu/api/trackback/id/tr1513537675

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása